SZÁMVITELSULI

Az immateriális javak körében az üzleti vagy cégérték elszámolásának bemutatásával még nem foglalkoztam, ennek a bemutatása következik most.

Mi az üzleti vagy cégérték?

Üzleti vagy cégértékként kell kimutatni a jövőbeni gazdasági haszon  reményében teljesített többletkifizetés összegét. Negatív üzleti vagy cégértékként kell kimutatni a jövőben haszonként realizálódó, el nem ismert különbözet összegét.

A cégérték meghatározásakor az alap mindig a piaci érték meghatározása.

Hogyan keletkezhet cégérték?

Üzleti vagy cégérték keletkezése 3 módon történhet:

1. A vállalkozás teljesen  megvételre kerül, vagy egy jelentős részét vásárolják meg.

Ilyenkor a  megvásárolt társaság eszközeit és kötelezettségeit a vevő tételesen állományba veszi, az eszközök piaci értékét csökkentjük az átvállalt kötelezettségek értékével, akkor ez így megkapott érték és a fizetett ellen érték közötti különbözet a cégérték, ha a fizetett ellenérték a magasabb

2. A vevő a társaság részvényeit úgy szerzi meg, hogy az adott társaságban közvetlen irányítást biztosító befolyást szerez, és a társaság részvényeit tőzsdén jegyzik, illetve forgalmazzák.

A megszerzett részvényekért fizetett ellenérték lényegesen magasabb mint a megvásárolt részvények piaci értéke, a kettő pozitív különbözet a cégérték

3. Ugyan az mint a második eset, azzal a különbséggel, hogy az adott társaság részvényeit a tőzsdén nem jegyzik, illetve nem forgalmazzák, vagy üzletrész, vagyoni betét vásárlása révén lett biztosított a minősített befolyás ( 75 % feletti a részesedés vásárlás)

Piaci érték: a részesedést élvező  cég saját tőkéjének értéke alapján meghatározott  érték lesz,

vagyis a piaci értéknek  az ezen befektetésre jutó, az adott társaság eszközei és kötelezettségei számviteli törvény szerinti értékelésével meghatározott saját tőke értékét tekintjük.

A minősített befolyást biztosító részvénycsomag vásárlásával, még részletesen fogok foglalkozni!

Összefoglalva:

Amikor egy cég jelentős részét vagy egészét megvásárolja egy másik cég, akkor a

fizetett ellenértékből kivonjuk  az átvett eszközök piaci értékét csökkentve az átvállalt kötelezettségek értékével, és

• ha a különbség nagyobb mint nulla , akkor üzleti vagy cégérték keletkezik

• ha a különbség kisebb mint nulla akkor negatív üzleti vagy cégérték keletkezik, amit a passzív időbeli elhatárolásoknál kell kimutatni.

Tőzsdén jegyzett illetve nem jegyzett részvények, részesedések vásárlása minősített többséget biztosító befolyás

szerzésével

• ha a fizetett ellenérték lényegesen több, ( ilyenkor a feladatokban szerepel a lényegességi határ!) mint a részvények piaci értéke, üzleti vagy cégérték keletkezik
• ha a fizetett ellenérték lényegesen kevesebb, mint a részvények piaci értéke, akkor negatív üzleti vagy cégérték keletkezik

Nézzük az üzleti vagy cégérték könyvelését!

1. Cégvásárlás esetén

• Eszközök állományba vétele:

T 1-3. eszközök    K 454

• Kötelezettségek állományba vétele

T 454          K 43-47 kötelezettségek

• Üzleti vagy cégérték állományba vétele

T 115 üzleti vagy cégérték   K 454

Negatív üzleti vagy cégérték elszámolása

T 454  K 969 ( egyéb bevétel), ezt rögtön elhatároljuk halasztott bevételként

T 969 K 483 halasztott bevétel

• a negatív üzleti vagy cégérték arányos részének feloldása

T 483 K 969

2. Tőzsdén jegyzett, illetve nem jegyzett részvények, részesedések vásárlása esetén

• amennyiben a fizetett ellenérték lényegesen több, mint a részvények piaci értéke

1. Vásárolt részesedés bekerülési értéke:

T 17 Tartós részesedés  K 384 elszámolási betétszámla

2. üzleti vagy cégérték elszámolása :

T 115 K  384

• amennyiben a fizetett ellenérték lényegesen kevesebb, mint a részvények piaci értéke

1. Részesedésért fizetett ellenérték    T 17  K  384
2. Negatív üzleti vagy cégérték elszámolása   T 17   K 969
3. Negatív cégérték elhatárolása halasztott bevételként  T 969 K 483
4. Halasztott  bevétel feloldása           T 483 K 969