2021-től változott a számviteli törvény, a tárgyi eszközök, immateriális javak értékesítésének, apportálásnak, illetve a követelések értékesítésének elszámolása.( Sztv. 77. § (3), 81. § ( 3)
( Így kellett elszámolni eddig a tárgyi eszköz értékesítést:>>>https://szamvitelsuli.com/targyi-eszkoz/targyi-eszkoz-egyszeru-vizsgapelda)

Az a lényeg, hogy a gazdasági eseményeknek az egyenlegét( nyereség vagy veszteség) kell kimutatni egyéb bevételként, vagy egyéb ráfordításként.

Amennyiben az értékesítésből származó bevétel meghaladja a könyv szerinti értéket, vagyis több annál, akkor különbözetet az egyéb bevételek között kell kimutatni. ( T 368 K 961)

Amennyiben a könyv szerinti érték haladja meg a bevételt, akkor az egyéb ráfordítások között kell kimutatni a különbözetet. ( T 861 K 368)

Kontírozáskor technikai számlát használunk, ez lehet a 368. technikai számla.

Értékesítés könyvelése:

1. Bruttó érték kivezetése:
T 368 technikai számla (ez volt eddig a 86. számla) K 12.-15. tárgyi eszköz bruttó értéke

2. Halmozott értékcsökkenés kivezetése:
T 129-159. Tárgyi eszköz terven felüli értékcsökkenése
K 368 technikai számla (ez volt eddig a 86. számla)

3. Terven felüli értékcsökkenés kivezetése
T 128-158 tárgyi eszköz terven felüli értékcsökkenése
K 368 technikai számla (ez volt eddig a 86. számla)

4. Amennyiben volt korábban értékhelyesbítése elszámolva, ezt is ki kell vezetni
T 417. értékelési tartalék
K 127-157 tárgyi eszköz értékhelyesbítése

5. Árbevétel elszámolása( nettó ellenérték)
T 311 K 368 technikai számla( ez volt eddig a 961. egyéb bevétel számla)
Áfa:
T 311 K 467(fizetendő áfa)

Nézzünk egy egyszerű példát is.

A Jóhírű Kft elad egy műszaki gépet 20.000.000 Ft-ért, ( áfával most nem foglalkozunk) ennek a könyv szerinti értéke legyen 15.000.000 Ft.

Árbevétel könyvelése:

T 311 K 368 20.000.000

Bruttó érték kivezetése:

T 368 K 131 15.000.000

Nézzük meg a 368 egyenlegét: K 20.000.000-T 15.000.000= K 5.000.000
Látjuk, hogy a bevétel több mint a könyv szerinti érték, így a különbözetet
egyéb bevételként kell kimutatni.

T 368 K 961 5.000.000

Ezzel a 368 egyenlege le is nullázódott.
K 368=20.000.000
T 368=15.000.000+5.000.000=20.000.000
E=0.

Fordított esetben, tehát ha az árbevétel 15.000.000 Ft, a könyv szerinti érték pedig 20.000.000 Ft, így könyveljük:

árbevétel:
T 311 K 368 15.000.000

Bruttó érték kivezetése:
T 368 K 131 20.000.000

Ekkor a 368 egyenlege: K 368 15.000.000 -T 368 20.000.000 = T 368 5.000.000

Látjuk, hogy a bevétel kevesebb mint a könyv szerinti érték, így a különbözetet egyéb ráfordításként kell kimutatni.

T 861 K 368 5.000.000

Nézzük meg hogy lenullázódott-e a 368 egyenlege:

368 K oldal: 15.000.000+5.000.000=20.000.000
368 T oldal: 20.000.000
Egyenlege:0.

Jól dolgoztunk 🙂

Előtted áll még az adó vizsga?
Esetleg egyéni vállalkozó szeretnél lenni, és érdekel hogy havonta mennyit kell fizetned? Ezt járjuk ma körbe!

Mennyi járulékot fizet egy
főfoglalkozású egyéni vállalkozó havonta, ha a tevékenysége középfokú végzettséget igényel?

Nézzük a főfoglalkozású vállalkozó által kötelezően fizetendő járulékokat.

A járulékokat a tárgy hónapot követő hónap 12. -ig kell bevallani és átutalni, a NAV megadott számlaszámaira.

A fizetendő járulékok a következőképpen alakulnak:

A számolás alapja  2019. évben a garantált bérminimum, ha a vállalkozó tevékenysége középfokú végzettséget igényel. Összege: 195.000 Ft
(minimálbér esetében 149.000 Ft) 

A garantált bérminimummal fogok számolni.

Egészségbiztosítási járulék alapja a 195.000 Ft 150 %-a (292.500 Ft), mértéke 7 % =20.475 Ft.

Munkaerő piaci járulék alapja 195.000 Ft 150 %-a (292.500 Ft), 
mértéke 1,5 %= 4.388 Ft

Nyugdíjbiztosítási járulék alapja a 195.000 Ft, mértéke 10 %=19.500  Ft

Szociális hozzájárulási adó alapja a 195.000 Ft 112, 5 %-a (219.375 Ft), mértéke 19,5 % = 42.778 Ft

Fontos! A vállalkozó saját maga után szakképzési hozzájárulást nem fizet.

A fizetendő járulék összesen havi: 87.141 Ft
(20.475+4.388+19.500+42.778)

Most azt nézzük meg, hogy ha a vállalkozó
havonta kiveszi a garantált bérminimumot, 
ez mennyi nettó bérnek felel meg.

Vállalkozói kivét utáni SZJA 15 % (195.000 Ft 15 %-a) =

Fizetendő SZJA összesen: 29.250 Ft

Vállalkozói kivét nettó összege:

195.000 Ft 
– Eg. bizt: 7 % 20.475 Ft
-munkaerőpiaci jár.: 1,5 % 4.388 Ft,
-nyugdíjjárulék:10 % 19.500 Ft,
-SZJA 15 % 29.250 Ft,
= – 73.613=

195.000-73.613= 

121.387 Ft, mely a nettó bérnek felel meg.


Előtted áll még az adó vizsga?

Nézd meg hogyan tudok neked segíteni:>>>
https://szamvitelsuli.com/stresszmentes-ado-vizsga

2019-ben a garantált bérminimum 195.000 Ft-ra emelkedett, ( 2018-ban 180.500 Ft volt), a minimálbér pedig 149.000 Ft-ra emelkedett. ( 2018-ban 138.000 Ft volt.) Megmutatom, hogy aki 2019-ben 195.000 Ft garantált bérminimumot keres, mennyit visz haza nettóban.

Példa

Jóhírű Géza 2019-ben 195.000 Ft-ot keres.
Nincsenek gyerekei, és nem jár neki semmilyen kedvezmény.

Mit kell levonni a munkavállaló béréből?

15% szja: 195.000*0,15=29.250 Ft
10% nyugdíjjárulék: 19.500 Ft
7% egészségbiztosítási járulék: 13.650 Ft
1,5% munkaerő-piaci járulék: 2925 FT

Havi összes levonás a bruttó bérből: 65.325 Ft

Nettó havi munkabér:
195.000-65.325=129.675 Ft

Most már csak az van hátra, hogy azt is kiszámoljuk, mennyit fizet a munkaadó és hogy mennyi az összes költsége.

2019-ben is változatlanul 19,5% a szocho és 1,5% a szakképzési hozzájárulás.

Szocho: 19,5%=195.000*19,5%=38.025 Ft
Szakképzési hozzájárulás: 195.000*1,5%=2925 Ft.

Tehát a munkaadó összes havi költsége:
195.000(munkabér)+38.025(szocho)+2925(szakképzési hozzájárulás)=235.950 Ft.

Mennyit kell havonta az államnak fizetni?

38.025(szocho)+2925(szakképzési hozzájárulás)+65.325(munkabérből levont járulékok, ezt kell aNav-nak utalni)=106.275 Ft.

Havonta összesen 106.275 Ft-ot kell utalni a munkáltatónak.

Minden héten új anyag az e-mail postafiókodba!
Kérdd itt, ha még nem kapod:>>>https://szamvitelsuli.com/ajandekok-neked

A nagykereskedelmi áruk értékesítéséről már írtam,
(itt találod:>>>https://szamvitelsuli.com/aruk/aruertekesites-konyvelese),
most az áruértékesítés könyvelését mutatom meg.

Hogyan kell az áruértékesítést könyvelni?

Kezdjük azzal, hogy mit is nevezünk áruértékesítésnek.

Akkor beszélünk áruértékesítésről, ha egy vállalkozás
továbbértékesítési céllal szerez be termékeket, ez a saját tulajdona lesz,
majd ezt eladja. Ez az értékesítésnek a leggyakoribb formája.

 

 

 

Milyen nyilvántartási lehetőségek vannak?

-Áruértékesítés beszerzési áras nyilvántartás mellett,
-áruértékesítés elszámolóáras nyilvántartás mellett,
-áruértékesítés eladási áras nyilvántartás mellett,
-áruértékestés nyilvántartás hiányában.

Azt mutatom meg, hogyha nincsen semmilyen nyilvántartás
akkor hogyan történik a könyvelés.

1. Készpénzért történt értékesítés esetében:

Pl. 1270 Ft értékben (áfával értendő) történt áruértékesítés.

Mivel ez áruértékesítés bevétele, bruttó árat könyvelek.

T 381 pénztár K 91-94 értékesítés nettó árbevétele 1270

Azonban az árbevétel után áfa fizetési kötelezettség keletkezik,
ki kell számolni a fizetendő áfát, és le kell könyvelni.

27%-os áfatartalmat 21,26%-al számoljuk vissza,
így ez=1270*21,26%=270 Ft az áfa

Lekönyveljük, “levesszük” az árbevételből az áfát:

T 91-94 értékesítés nettó árbevétele K 467 fizetendő áfa 270

Most már az árbevétel számla a nettó árbevételt mutatja.

2. Áruértékesítés készpénzért későbbi fizetés esetén:

Pl. Áruértékesítés történt 1000 Ft+áfa összegben későbbi fizetéssel.

Ebben az esetben nem tehetjük a 381 pénztárra, mert
nem azonnal történt meg a fizetés, ezért 311 vevőkövetelésre tesszük.

T 311 vevők K 91-94 1000

Áfa elszámolása:

T 311 K 467 fizetendő áfa 270

Most a 311 vevők számla mutatja a bruttó árat.

Amikor megtörténik a pénzügyi teljesítés, fizet a vevő, így könyveljük:

T 381 pénztár K 311 vevők 1270

Most már lenullázódott a 311 vevőkövetelés számla.

3. Áruértékesítés átutalással történő fizetés esetén

Pl. Áruértékesítés történt 1000 Ft+áfa összegben későbbi fizetéssel.

Ebben az esetben nem tehetjük a 384 elszámolási betétszámlára, mert
nem azonnal történt meg a fizetés, ezért a 311 vevőkövetelésre tesszük.

T 311 vevők K 91-94 1000

Áfa elszámolása:

T 311 K 467 fizetendő áfa 270

Most a 311 vevők számla mutatja a bruttó árat.

Amikor megtörténik a pénzügyi teljesítés, fizet a vevő, utal, így könyveljük:

T 384 elszámolási betétszámla K 311 vevők 1270

Most már lenullázódott a 311 vevőkövetelés számla.

Mikor kell a készletcsökkenést és az Elábé-t könyvelni?

A készletek és az elábé értékét az elszámolás most nem érinti,
ezekre majd év végén kell könyvelni.

Szeretnél minden hétfőn új anyagot az e-amil postafiókodba?
Kérdd itt, ha még nem kapod:>>>
https://szamvitelsuli.com/ajandekok-neked

Számvitel vizsgán is bármikor előjöhet a mikrogazdálkodói egyszerűsített
éves beszámoló összeállítása.

Erről írok ma dióhéjban.

Szóbeli vizsgára is hasznos lesz. Read the rest of this entry »

Most a nagykereskedelmi áruk értékesítésére mutatok példát. Read the rest of this entry »

Amennyiben Te is most ismerkedsz a számvitel alapjaival,
a számlák nyitását és zárását is meg kell tanulnod.

Ennek az alapjaival ismerkedhetsz meg most,
ha pedig már haladó vagy, akkor egy kis ismétlés sohasem árt 🙂 Read the rest of this entry »

Ma az ingó vagyon adózásáról írok neked,
lesz elmélet és példa is. Read the rest of this entry »

A Cash flow-ról egy kis elméletet már írtam, ezt itt találod.

Most további elméleti tudnivalókkal folytatjuk, ez a tudás a szóbeli vizsgára is jól jön majd.
Segítséget is írok a működési cash flow összeállításához.
Read the rest of this entry »

A mérlegképes könyvelő számvitel vizsgán az egyik vizsgafeladat a  főkönyvi kivonat hiányzó értékének a kiszámítása.
Erre mutatok ma egy példát. Read the rest of this entry »