A Cash Flow összeállítása-1. rész

A Cash flow-ról egy kis elméletet már írtam, ezt itt találod.

Most további elméleti tudnivalókkal folytatjuk, ez a tudás a szóbeli vizsgára is jól jön majd.
Segítséget is írok a működési cash flow összeállításához.

Az éves beszámolót készítő vállalkozásoknak a kiegészítő melléklet részeként kell
elkészíteni a SZtv. 7.számú melléklete alapján.

Azt tudjuk, hogy a Cash flow-kimutatás azt mutatja meg,
hogy egy vállalkozásnál, az adott időszakban,
hogyan változnak a pénzeszközök.

Hogyan lehet meghatározni a pénzeszköz változást?

Hogyan kell a cash-flowt összeállítani?

 

 

 

 

 

 

Erre kétféle módszer van.

#1. a Direkt módszer.

Ennek a sémája a következő:

pénzmozgással járó bevételek
-pénzmozgással járó ráfordítások
=Cash flow

#2.: Indirekt módszer

A teljesítés szemléletű eredményből vezeti le a pénzeszköz változást
a kijelölt korrekciók segítségével.

Sémája:

Eredmény
+pénzmozgással nem járó ráfordítások
-pénzmozgással nem járó bevételek
= Cash flow

Most még azt kell tudnunk, hogy melyek a pénzmozgással nem járó
bevételek, és melyek a pénzmozgással nem járó ráfordítások.

Pénzmozgással nem járó ráfordítások:

Ezek olyan ráfordítások, amelyek az eredményt csökkentik,
de a pénzeszközök állományát nem változtatják meg, ezért az
Adózás Előtti Eredményt (AEE)-t pozitív irányba(+)korrigálják.

Ezek pl. a következők:

értékcsökkenési leírás
elszámolt értékvesztés
terven felüli értékcsökkenés
céltartalék képzés
értékesített befektetett eszközök könyv szerinti értéke

Pénzmozgással nem járó bevételek:

Ezek az eredményt növelik, de a pénzeszközök állományát nem változtatják meg,
ezért az AEE-t negatív irányba(-)korrigálják.

pl:
értékvesztés visszaírása
terven felüli értékcsökkenés visszaírása
céltartalék feloldása

A számviteli törvény 7. számú mellékletének megfelelően készített Cash Flow kimutatás vegyes
módszerrel vezeti le a vállalkozás pénzeszköz változását.

A működési cash-flow-t jellemzően  indirekt módszerrel,
a befektetési cash flow-t direkt módszerrel,
a finanszírozási cash flow-t is direkt módszerrel.

Hogyan néz ki a Működési Cash Flow?

I. Múködési Cash Flow- ez a szokásos tevékenységből származó pénzeszköz változást tartalmazza.

Működési cash flow felépítése:

1. Adózás előtti eredmény+/

+ ha nyereség
– ha veszteség

2. Elszámolt amortizáció +

3. Elszámolt értékvesztés és visszaírás +/-

+ ha elszámolt értékvesztésről van szó
– ha visszaírt értékvesztésről van szó

4. Céltartalék képzés és felhasználás különbözete +/-

+ ha eredményt csökkentő különbözet
– ha eredményt növelő különbözet

5. Befektetett eszközök értékesítésének eredménye +/-

+ ha eredményt csökkentő különbözet
– ha eredményt növelő különbözet

6. Szállítói kötelezettség változása: +/-

+ ha az állomány nő
– ha az állomány csökken

7. Egyéb rövid lejáratú kötelezettség változása +/-

+ ha az állomány nő
– ha az állomány csökken

8. Passzív időbeli elhatárolások változása +/-

+ ha az állomány nő
– ha az állomány csökken

9. Vevőkövetelés változása +/-

+ ha az állomány csökken
– ha az állomány nő

10.Forgóeszközök (vevőkövetelés és pénzeszköz nélkül) változása +/-

+ ha az állomány csökken
– ha az állomány nő

11.Aktív időbeli elhatárolások változása +/-

+ ha az állomány csökken
– ha az állomány nő

12.Fizetett, fizetendő adó(nyereség után) –

Ebben a sorban a tárgyévben pénzügyileg rendezett, vagyis a ténylegesen kifizetett
társasági adót lehet feltüntetni.

13.Fizetett, fizetendő osztalék, részesedés –

A tárgyévben ténylegesen kifizetésre került osztalékot,
és a részesedések, valamint a kamatozó részvények
után fizetett, és fizetendő kamat összegét kell kimutatni.

I. Szokásos tevékenységből származó pénzeszköz változás
(Működési cash-flow) (1-13. sorok összege)

A következőkben példával folytatom.

Az elemzés vizsgára ezzel tudok neked segíteni:>>>
https://szamvitelsuli.com/elemzes-vizsga

 

No Comments.

Leave a Reply

(required)

(required)