A Cash flow-ról egy kis elméletet már írtam, ezt itt találod.
Most további elméleti tudnivalókkal folytatjuk, ez a tudás a szóbeli vizsgára is jól jön majd.
Segítséget is írok a működési cash flow összeállításához.
Az éves beszámolót készítő vállalkozásoknak a kiegészítő melléklet részeként kell
elkészíteni a SZtv. 7.számú melléklete alapján.
Azt tudjuk, hogy a Cash flow-kimutatás azt mutatja meg,
hogy egy vállalkozásnál, az adott időszakban,
hogyan változnak a pénzeszközök.
Hogyan lehet meghatározni a pénzeszköz változást?
Hogyan kell a cash-flowt összeállítani?
Erre kétféle módszer van.
#1. a Direkt módszer.
Ennek a sémája a következő:
pénzmozgással járó bevételek
-pénzmozgással járó ráfordítások
=Cash flow
#2.: Indirekt módszer
A teljesítés szemléletű eredményből vezeti le a pénzeszköz változást
a kijelölt korrekciók segítségével.
Sémája:
Eredmény
+pénzmozgással nem járó ráfordítások
-pénzmozgással nem járó bevételek
= Cash flow
Most még azt kell tudnunk, hogy melyek a pénzmozgással nem járó
bevételek, és melyek a pénzmozgással nem járó ráfordítások.
Pénzmozgással nem járó ráfordítások:
Ezek olyan ráfordítások, amelyek az eredményt csökkentik,
de a pénzeszközök állományát nem változtatják meg, ezért az
Adózás Előtti Eredményt (AEE)-t pozitív irányba(+)korrigálják.
Ezek pl. a következők:
értékcsökkenési leírás
elszámolt értékvesztés
terven felüli értékcsökkenés
céltartalék képzés
értékesített befektetett eszközök könyv szerinti értéke
Pénzmozgással nem járó bevételek:
Ezek az eredményt növelik, de a pénzeszközök állományát nem változtatják meg,
ezért az AEE-t negatív irányba(-)korrigálják.
pl:
értékvesztés visszaírása
terven felüli értékcsökkenés visszaírása
céltartalék feloldása
A számviteli törvény 7. számú mellékletének megfelelően készített Cash Flow kimutatás vegyes
módszerrel vezeti le a vállalkozás pénzeszköz változását.
A működési cash-flow-t jellemzően indirekt módszerrel,
a befektetési cash flow-t direkt módszerrel,
a finanszírozási cash flow-t is direkt módszerrel.
Hogyan néz ki a Működési Cash Flow?
I. Múködési Cash Flow- ez a szokásos tevékenységből származó pénzeszköz változást tartalmazza.
Működési cash flow felépítése:
1. Adózás előtti eredmény+/–
+ ha nyereség
– ha veszteség
2. Elszámolt amortizáció +
3. Elszámolt értékvesztés és visszaírás +/-
+ ha elszámolt értékvesztésről van szó
– ha visszaírt értékvesztésről van szó
4. Céltartalék képzés és felhasználás különbözete +/-
+ ha eredményt csökkentő különbözet
– ha eredményt növelő különbözet
5. Befektetett eszközök értékesítésének eredménye +/-
+ ha eredményt csökkentő különbözet
– ha eredményt növelő különbözet
6. Szállítói kötelezettség változása: +/-
+ ha az állomány nő
– ha az állomány csökken
7. Egyéb rövid lejáratú kötelezettség változása +/-
+ ha az állomány nő
– ha az állomány csökken
8. Passzív időbeli elhatárolások változása +/-
+ ha az állomány nő
– ha az állomány csökken
9. Vevőkövetelés változása +/-
+ ha az állomány csökken
– ha az állomány nő
10.Forgóeszközök (vevőkövetelés és pénzeszköz nélkül) változása +/-
+ ha az állomány csökken
– ha az állomány nő
11.Aktív időbeli elhatárolások változása +/-
+ ha az állomány csökken
– ha az állomány nő
12.Fizetett, fizetendő adó(nyereség után) –
Ebben a sorban a tárgyévben pénzügyileg rendezett, vagyis a ténylegesen kifizetett
társasági adót lehet feltüntetni.
13.Fizetett, fizetendő osztalék, részesedés –
A tárgyévben ténylegesen kifizetésre került osztalékot,
és a részesedések, valamint a kamatozó részvények
után fizetett, és fizetendő kamat összegét kell kimutatni.
I. Szokásos tevékenységből származó pénzeszköz változás
(Működési cash-flow) (1-13. sorok összege)
A következőkben példával folytatom.
Az elemzés vizsgára ezzel tudok neked segíteni:>>>
https://szamvitelsuli.com/elemzes-vizsga
