Hogyan határozd meg az egyéb RLK-et a gyakorlatban?

Az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek és egyéb követelések meghatározása sok vizsgázónak okoz gondot. Erről már volt szó az Ismétlés hete című bejegyzésben, de most megmutatom ezt egy kidolgozott példán keresztül.

Hogyan ültesd át ezt a gyakorlatba? Hogyan határozd meg az egyéb RLK-et?

Először a 3. számlaosztályt nézd át! Például ezt látod:

3621 1305

3631   1255

(362-363)<0, akkor egyéb rövid lejáratú kötelezettség, tehát itt nincsen kötelezettség

3622  2663

3632  2600

(362-363)<0, akkor egyéb rövid lejáratú kötelezettség, tehát itt nincsen kötelezettség

3628  1575

3638 1575

nincsen kötelezettség

4. számlaosztály:

461 Társasági adó:  T 1.800.000

K 160.000

“Nem megy át” a K oldalra az egyenleg, tehát nincsen RLK

4639  4664

4649  4670, itt túlfizetés van,  de én fizettem túl a munkavállalói járulékot, tehát nem keletkezik kötelezettség

46311  1200

46411  0, itt kötelezettség keletkezett

ÁFA:

466 T 84.541

467 K 133.755

468  T 54.000

itt először összeadod a T egyenlegeket: 84.541+54.000=138.541, a Követel egyenleg= 133.755, tehát T az egyenleg, nincsen kötelezettség

469 csak K egyenleg esetén van kötelezettség

471, 472  ha van egyenlege, akkor kötelezettség

473  600.000-kötelezettség

476 osztalék: 7497-kötelezettség

479  81.007-kötelezettség

Tehát az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek=1200+600.000+7497+81.007=689.704


Letöltötted már az ingyenes vizsga felkészítő anyagokat?

1. Egy 33 napos vizsga felkészítő tanfolyam, amely a vizsga legfontosabb pontjait tartalmazza

2. Kettő részletesen kidolgozott tárgyi eszköz elemzéses példa elmélettel együtt

3. Az immateriális javak kontírozása füzet-hogy ez a témakör többé ne okozzon gondot neked

 


Tell a Friend

2 hozzászólás to “Hogyan határozd meg az egyéb RLK-et a gyakorlatban?”

  1. Enci szerint:

    Szia. Nekem a következők lennének a kérdéseim az áfa – ami úgy követelés attól mehet a követel oldalra. 362-363 ha + egyenlege akkor átmegy a kötelezettség oldalra. 461 469 és és a Tao -ról hogy lehet eldönteni hogy kötelezettség vagy követelés. Nemsokára vizsgázom és sok kérdés van bennem. Lekötött tartalékból mennyit kell bevonni osztalékfizetéshez.Fifos átlagáras pénzeszközök. Elhatárolások. Céltartalék képzés. Önellenőrzés, cash flow likviditási mérleg tudsz nekem ebben segíteni. Mi történik ha minuszos a Tao.

  2. Laki Elvira szerint:

    Szia Enikő!

    A következőket tudd:>>

    Társasági adó számla:

    Ha pl. a társasági adó számla követést mutat akkor az egyéb követelés lesz, de társasági adónál ezt a követelést össze kell vetni a fizetendő társasági adóval, és ennek a kettőnek az egyenlege adja meg, hogy egyéb követelés vagy egyéb rövid lejáratú kötelezettség lesz-e.

    Ha pl. a társasági adó számla tartozást mutat, akkor az egyéb rövid lejáratú kötelezettség lesz, de itt is össze kell vetni a fizetendő társasági adóval.

    ÁFa:
    : az áfás számlák összevont egyenlege követelést mutat, akkor a 468 egyenlege Tartozik, ekkor nem automatikusan egyéb követelés, hanem ehhez hozzá kell nézni a T 466

    és K 467 egyenlegét is.

    Pl: 466 T 203.000, 467 K: 265.000, 468 T : 54.000, Egyenleg= T 203.000+ T 54.000= T 257.00-K 265.000(467 egyenlege)= – 8000 és Követel, egyéb rövid lejáratú kötelezettség lesz.

    Amennyiben az áfás számlák összevont egyenlege tartozást mutat, akkor a 468 egyenlege Követel lesz, ugyanúgy kell eljárnod, ahogyan fentebb leírtam.

    A többi kérdésedre itt nem tudok válaszolni.

    Remélem sikerül a vizsgád.

    üdv:

    Laki Elvira

Leave a Reply

(required)

(required)