Mire jó a pénztárkönyv?

Láttál már pénztárkönyvet?  Tudod, hogy kinek kell vezetnie?  És azt, hogy mire kell használni?

Erről olvashatsz ebben a bejegyzésben.

Mire jó a pénztárkönyv?

  • Pénztárkönyv vezetését bármely alapnyilvántartás vezetésére  kötelezett egyéni vállalkozó, magánszemély és őstermelő is választhatja. Az az alapelv, hogy minden gazdasági esemény zárt rendszerben követhető legyen.
  • A törvény az egyéni vállalkozó esetében nyilvántartási kötelezettséget határoz meg: vagyis az egyéni vállalkozónak időrendben, folyamatosan nyilván kell tartania és rögzítenie minden olyan adatot amely az adókötelezettség betartásához szükséges, ennek olyannak kell lennie hogy utólagosan is ellenőrizhető legyen.
  • Könyvelni csak a szabálynak megfelelő bizonylatok alapján szabad. Ezeket a szabályokat az SZja törvény 10. §-a , és az 5. számú melléklet (ez az adónyilvántartásokról szól) tartalmazza.
  • Az egyéni vállalkozókat az egyszeres könyvvitel szabályai szerint kell könyvelni.

Hogyan kell könyvelni?

  • A vállalkozás teljes forgalmát le kell könyvelni, elkülönítve a bankszámlák és a pénztár forgalmát. Erre naplófőkönyv vezetése során lehetőség van. Arra figyelni kell, hogy több  bankszámla forgalmát nem lehet elkülönítetten vezetni, ebben az esetben külön-külön bankanalitika vezetése szükséges.
  • Pénztárkönyv vezetése esetén a bank és a pénztár nem vezethető együtt , így külön kell vezetni a bank és a pénztár analitikát is.

Az  a lényeg, hogy a bankszámla könyvelésben szerepelő egyenlegnek meg kell egyeznie a bankszámlakivonaton szereplő egyenleggel.

  • Azt is tudnod kell, hogy a pénztár egyenlege mínuszba nem mehet.

SZEREZZ GYAKORLATOT!

Jelentkezz az Online tanirodába!
Részletek itt:>>>https://szamvitelsuli.com/konyvelesgyakorlat

 

 

4 hozzászólás to “Mire jó a pénztárkönyv?”

  1. Brigi szerint:

    Kedves Elvira!

    Nem egészen ehhez a témához kapcsolódik a kérdésem, de szeretném megkérdezni, hogy hogyan lehet elszámolni tárgynyereményt. Egy kft. nyereményjáték szervezésével foglalkozik és egy harmadik fél ajánlja fel a tárgynyereményeket, amelyeket magánszemélyek nyerhetnek meg. A Kft-nek, mint szervezőnek SZJA fizetési kötelezettsége van, de a tárgynyeremény nem kerül a “kezébe” sem, mivel azt a felajánlónál lehet átvenni. Kérdésem az lenne, hogy ilyenkor be kell-e tennie a Kft-nek a könyvelésébe a tárgynyeremény értékét?

    Előre is köszönöm!

    Brigi

  2. Laki Elvira szerint:

    Kedves Brigi!

    Tárgyi nyeremény esetében a befizetendő adó alapja a nyeremény piaci értéke lesz.

    A szervező Kft-nek a sorsoláson megnyerhető tárgynyereményeket be kell tennie/állítania a könyvelésébe. Először az eszközöket készletre kell venni,-függetlenül attól hogy nincs a Kft.-nél,- és addig kell hogy ott legyen, ameddig a sorsolás meg nem történik. Amikor lezajlik a sorsolás, készletről át kell tenni/ könyvelni a személyi jellegű kifizetésekhez.

    Üdv:
    Elvira

  3. Valcsi szerint:

    Szia!
    Azt szeretném kérdezni, hogy egyszeres könyvvitelben kell-e árfolyam-különbözetet nyilvántartani és figyelembe venni? (Pl. egy devizás lízing esetében, stb). Van ennek értelme? A pénzforgalmi elszámolás miatt értelmezhető? Vagy csak év végén kell az összevont árfolyam-különbözeteket figyelembe venni valahol?
    köszönöm!

  4. Laki Elvira szerint:

    Szia! Nem kell nyilvántartani egyszeres könyvvitelben.

    üdv:
    Laki Elvira
    Számvitelsuli

Leave a Reply

(required)

(required)