Láttál már pénztárkönyvet? Tudod, hogy kinek kell vezetnie? És azt, hogy mire kell használni?
Erről olvashatsz ebben a bejegyzésben.
Mire jó a pénztárkönyv?
- Pénztárkönyv vezetését bármely alapnyilvántartás vezetésére kötelezett egyéni vállalkozó, magánszemély és őstermelő is választhatja. Az az alapelv, hogy minden gazdasági esemény zárt rendszerben követhető legyen.
- A törvény az egyéni vállalkozó esetében nyilvántartási kötelezettséget határoz meg: vagyis az egyéni vállalkozónak időrendben, folyamatosan nyilván kell tartania és rögzítenie minden olyan adatot amely az adókötelezettség betartásához szükséges, ennek olyannak kell lennie hogy utólagosan is ellenőrizhető legyen.
- Könyvelni csak a szabálynak megfelelő bizonylatok alapján szabad. Ezeket a szabályokat az SZja törvény 10. §-a , és az 5. számú melléklet (ez az adónyilvántartásokról szól) tartalmazza.
- Az egyéni vállalkozókat az egyszeres könyvvitel szabályai szerint kell könyvelni.
Hogyan kell könyvelni?
- A vállalkozás teljes forgalmát le kell könyvelni, elkülönítve a bankszámlák és a pénztár forgalmát. Erre naplófőkönyv vezetése során lehetőség van. Arra figyelni kell, hogy több bankszámla forgalmát nem lehet elkülönítetten vezetni, ebben az esetben külön-külön bankanalitika vezetése szükséges.
- Pénztárkönyv vezetése esetén a bank és a pénztár nem vezethető együtt , így külön kell vezetni a bank és a pénztár analitikát is.
Az a lényeg, hogy a bankszámla könyvelésben szerepelő egyenlegnek meg kell egyeznie a bankszámlakivonaton szereplő egyenleggel.
- Azt is tudnod kell, hogy a pénztár egyenlege mínuszba nem mehet.
SZEREZZ GYAKORLATOT!
Jelentkezz az Online tanirodába!
Részletek itt:>>>https://szamvitelsuli.com/konyvelesgyakorlat
Kedves Elvira!
Nem egészen ehhez a témához kapcsolódik a kérdésem, de szeretném megkérdezni, hogy hogyan lehet elszámolni tárgynyereményt. Egy kft. nyereményjáték szervezésével foglalkozik és egy harmadik fél ajánlja fel a tárgynyereményeket, amelyeket magánszemélyek nyerhetnek meg. A Kft-nek, mint szervezőnek SZJA fizetési kötelezettsége van, de a tárgynyeremény nem kerül a “kezébe” sem, mivel azt a felajánlónál lehet átvenni. Kérdésem az lenne, hogy ilyenkor be kell-e tennie a Kft-nek a könyvelésébe a tárgynyeremény értékét?
Előre is köszönöm!
Brigi
Kedves Brigi!
Tárgyi nyeremény esetében a befizetendő adó alapja a nyeremény piaci értéke lesz.
A szervező Kft-nek a sorsoláson megnyerhető tárgynyereményeket be kell tennie/állítania a könyvelésébe. Először az eszközöket készletre kell venni,-függetlenül attól hogy nincs a Kft.-nél,- és addig kell hogy ott legyen, ameddig a sorsolás meg nem történik. Amikor lezajlik a sorsolás, készletről át kell tenni/ könyvelni a személyi jellegű kifizetésekhez.
Üdv:
Elvira
Szia!
Azt szeretném kérdezni, hogy egyszeres könyvvitelben kell-e árfolyam-különbözetet nyilvántartani és figyelembe venni? (Pl. egy devizás lízing esetében, stb). Van ennek értelme? A pénzforgalmi elszámolás miatt értelmezhető? Vagy csak év végén kell az összevont árfolyam-különbözeteket figyelembe venni valahol?
köszönöm!
Szia! Nem kell nyilvántartani egyszeres könyvvitelben.
üdv:
Laki Elvira
Számvitelsuli