Mit jelent az osztalékfizetési korlát?
Az immateriális javaknál a kísérleti fejlesztés és az alapítás-átszervezés aktivált értékénél említettem az osztalékfizetési korlátot, de mit is jelent ez részletesen?A számviteli törvény előírása szerint nem lehet osztalékot kifizetni, ha a társaságnak a Számviteli Törvény szerint helyesbített saját tőkéje nem éri el, vagy FIGYELEM! a kifizetés után nem érné el a társaság törzstőkéjét.
Az osztalék kifizetését a GT. törvény és a Számviteli törvény is szabályozza.
A GT. törvény által meghatározott korlátok:
- csak a már teljesített vagyoni hozzájárulás arányában fizethető ki osztalék
- a beszámoló elfogadásával egyidejűleg kell határozni az osztalék jóváhagyásáról és kifizetéséről
- NEM FIZETHETŐ KI OSZTALÉK, HA A TÁRSASÁG SAJÁT TŐKÉJE A SZÁMVITELI SZABÁLYOK SZERINT SZÁMÍTOTT MÓDON NEM ÉRNÉ EL A TÁRSASÁG JEGYZETT TŐKÉJÉT( PL.. TÖZSTŐKE, ALAPTŐKE)
A Számviteli törvény korlátai:
- ha az eredménykimutatás szerinti adózott eredmény nem fedezi a kifizetni szándékozott osztalékot, részesedést, akkor az eredménytartalékot igénybe lehet venni, legfeljebb a pozitív összeg erejéig
Nézzük mit jelent ez a gyakorlatban?
Kettős könyvvitel vezetése esetén, a tárgyévi adózott eredmény akkor fizethető ki osztalékként, részesedésként,ha a
- lekötött tőketartalékkal
- lekötött eredménytartalékkal
- és az értékelési tartalékkal
csökkentett saját tőke összege az osztalék, részesedés kifizetése után sem csökken a jegyzett tőke összege alá!
Nagyon fontos hogy ezt tudd, mert a vizsgán is ki kell számítani majd az osztalékfizetési korlátot, és azt is hogy mennyi osztalék fizethető ki, valamint azt is figyelembe kell majd venned, hogy felhasználhatod-e az eredménytartalékot,(ha igen, legfeljebb milyen összegig,) akkor ha azt látod hogy az adózott eredmény nem nyújt fedezetet a kifizetni szándékozott osztalékra!
ADÓZÁS
A magánszemély osztalékból, osztalékelőlegből származó bevételének egésze jövedelem, melyre az adó mértéke 25%., a 35°% adózású osztalék 2009.-től megszűnt.
Az adót a kifizető a kifizetés időpontjában állapítja meg, vallja be és fizeti meg.
Ha nincsen kifizető, az adót a magánszemély állapítja állapítja meg, és fizeti be a kifizetést követő negyedév első hónapjának 12. napjáig.
Az osztalékot az eho törvény szerint 14%-os egészségügyi hozzájárulás terheli, de az osztalékelőleget nem.
Kattints ide ingyenes anyagokért:>>>
https://szamvitelsuli.com/ajandekok-neked
Kedves Elvira!
Mindenekelőtt nagyon köszönöm, hogy létrehoztad ezt az oldalt, rengeteget segít!
A kérdésem, amire nem találtam sehol egyértelmű választ:
“ha az eredménykimutatás szerinti adózott eredmény nem fedezi a kifizetni szándékozott osztalékot, részesedést, akkor az eredménytartalékot igénybe lehet venni, legfeljebb a pozitív összeg erejéig”
Ezt hogy kell értelmezni? A tanárom szerint negatív eredmény esetén igénybe lehet venni az egész eredménytartalékot, ha a többi feltétel adott, a vizsgasorokban viszont azt láttam, hogy a negatív eredménnyel megegyező nagyságú összeget az eredménytartalékban hagytak.
Előre is köszönöm,
Anna
Kedves Anna!
A számviteli törvény szerint, 39.§ (3.) az adózott eredmény, illetve a szabad eredménytartalékkal
(olyan pozitív eredménytartalék, amelyből a különböző lekötési jogcímek a lekötött tartalékba már át lettek vezetve.) kiegészített adózott eredmény ( összes forrás: adózott eredmény+poz. eredménytartalék)akkor fizethető ki osztalékként, részesedésként, ha a lekötött tartalékkal és értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke, az osztalék, részesedés kifizetése után sem csökken a jegyzett tőke alá.
Tehát az
osztalék:< vagy = mint a jegyzett, de még be nem fizetett tőke+tőketartalék+eredménytartalék+adózott eredmény
Tehát az eredménytartalékot, csak az adózott eredmény kiegészítéseként osztalékra, részesedésre, kamatozó részvény kamatára lehet igénybe venni, azaz ha nem elég az adózott eredmény, akkor csak kiegészítésként vehető igénybe az eredménytartalék, lévén, hogy a tárgyévi MSZE-be nem kerülhet az előző évek eredménye.
Abban az esetben is, ha az adózott eredmény negatív, eredménytartalék kizárólag csak az osztalék későbbiekben történő kifizetésére vonható be a tárgyévben.
Ha az eredménytartalék negatív, (tehát T az egyenlege, a vizsgasorban a főkönyvi kivonatba oda is írják ilyenkor, hogy T, ha nem írják, akkor K az egyenlege, tehát bevonható ha szükséges.
Például: Adózott eredmény: 3,az eredménytartalék: -4, akkor a felhasználható forrás +3 lesz az osztalék kifizetéséhez.
A kérdésem, amire nem találtam sehol egyértelmű választ:
“ha az eredménykimutatás szerinti adózott eredmény nem fedezi a kifizetni szándékozott osztalékot, részesedést, akkor az eredménytartalékot igénybe lehet venni, legfeljebb a pozitív összeg erejéig”
Itt mutatom a példákat az előző kérdésre:
1. eset:
1.Adózott er.: 2,
2. er. tartalék ig. vétele osztalékra 0,
3. jóváhagyott osztalék: 1,
4. MSZE: 1 Itt elég az adózott eredmény a kifizetéshez.
2. eset:( itt már csak a számokat írom ki)
1. 2
2. 8
3.10
4.0 itt nem elég az adózott eredmény a kifizetéshez.
3. eset:
1.-2
2. 2
3. 2
4.-2
ez a válasz a kérdésedre, a pozitív összeg erejéig azt jelenti, hogy a – adózott eredmény összegét, "nullára " vagy pozitívra egészítse ki. Ilyen esetben a mérlegben a 22. és a 23. sorba is , (amit itt a 2. és a 3. sorszám takar) ugyanaz az összeg kerül, tehát itt a 2, mert a MSZE eredmény negatív, és abból nem lehet fizetni.
4. eset:
1. -2
2. 0
3. 0
4. -2
5. eset:
1. 2
2. 0
3. 0
4. 2
6. eset:
1. 2
2. 0
3. 2
4. 0
Remélem ezzel segítettem, írd meg melyik vizsgasorban láttad,amit nem értesz, és akkor el tudom magyarázni, hogy ott miért az szerepel.
Elvira
( ui.: nézd meg kérlek az e-mail címedet, mert el akartam küldeni neked e-mailban is, de nem megy át a levél, köszönöm)
Kedves Elvira!
Nagyon köszönöm a részletes választ! Még néhányszor át kell olvasnom 🙂
A 2009. Okt. B sorban merült fel, a javítókulcs szerint:
Adózott eredmény -178
Pozitív eredménytartalék +11300
Osztalékfizetéshez rendelkezésre áll: +11122
A tanárom szerint viszont +11300 a kifizethető osztalék.
Köszönöm szépen a rengeteg segítséget, remélem, most már jó az e-mail cím.
Anna