Milyen alapvető tudnivalók vannak az immateriális javakról?
Hogyan kell a bekerülési értéket kiszámítani? Mit kell tudni a terv szerinti értékcsökkenésről? Mikor és melyik immateriális jószágnál lehet terven felüli értékcsökkenést elszámolni? Mikor kell visszaírni? Hogyan kell a mérlegértéket kiszámítani? Összefoglaltam neked a legfontosabb tudnivalókat. Ez a tudás a számvitel szóbeli vizsgán is jól jön.

Hol találhatóak az immateriális javak  a mérlegben?

“A” Befektetett eszközök mérlegfőcsoporton belül a I. immateriális javak mérlegcsoportban.

Mit kell az immateriális javak között  kimutatni?

Az immateriális javak között kell kimutatni a vállalkozási tevékenységet tartósan szolgáló nem anyagi eszközöket, és az immateriális javak beszerzésére kifizetett áfát nem tartalmazó előlegeket.

• Nem anyagi eszközök:

-vagyoni értékű jogok

-szellemi termékek

-üzleti/cégérték

• Az immateriális javak között lehet kimutatni-tehát nem kötelező állományba venni:

-a vállalkozás alapításával, átszervezésével kapcsolatban felmerült felmerült költségeket,
-a kísérleti fejlesztés érdekébe felmerült költségeket
-és az immateriális javak értékhelyesbítését.

Melyek az immateriális javak mérlegtételei?

-1. Alapítás-átszervezés aktivált értéke
-2. Kísérleti fejlesztés aktivált értéke
-3. Vagyoni értékű jogok
-4. Szellemi termékek
-5. Üzleti/cégérték
-6. immateriális javakra adott előlegek
-7. immateriális javak értékhelyesbítése

Hogyan határozzuk meg a bekerülési értéket?

-Vásárlásnál: beszerzési érték
-Saját előállításnál: előállítási költség
-Apportként átvétel: létesítő okirat szerinti érték
-Térítés nélküli átvétel:piaci érték
-Ajándékként átvétel: piaci érték
-Követelés fejébe történő átvétel: szerződés szerinti érték
-Beszerzés csere útján: csereszerződés szerinti érték
-Leltári többlet esetén: piaci érték

Mennyi a terv szerinti értékcsökkenés időtartama?

-alapítás-átszervezés aktivált értéke: maximum 5 év
-kísérleti fejlesztés aktivált értéke: maximum 5 év

Az immateriális javak bruttó értéke és az elszámolt értékcsökkenése a főkönyvi elszámolásban elkülönülten jelenik meg, a két számla összevont egyenlege adja az eszköz nettó értékét.

A 100 Ft egyedi beszerzési, előállítási érték alatti vagyoni értékű jogok,szellemi termékek bekerülési értéke a használatbavételkor értékcsökkenési leírásként egy összegben elszámolható, ha a vállalkozó így dönt.

Hogyan határozzuk meg  a mérlegértéket?

-A mérlegben nettó értéken kell kimutatni.

Így számoljuk ki, ha nem kell terven felüli értékcsökkenést elszámolni:

bekerülési érték ami=bruttó érték
-halmozott terv szerinti értékcsökkenés
=Mérlegérték ami nettó érték

A mérleg a főkönyvi kivonat alapján készül, tehát a méregérték az adott mérlegtételhez kapcsolódó főkönyvi számlák egyenlege alapján határozható meg.

Mikor kell terven felüli értékcsökkenést elszámolni?

• 1. Amennyiben a könyv szerinti érték tartósan és jelentősen magasabb mint a piaci érték

• 2.Abban az esetben ha:

-tartósan lecsökken az immateriális jószág könyv szerinti értéke,

– feleslegessé vált, megrongálódott., megsemmisült, használhatatlan,

-vagy hiány következtében rendeltetésszerűen nem használható.

-Vagyoni értékű jog a szerződés módosulása miatt csak korlátozottan vagy egyáltalán nem érvényesíthető

-Eredménytelen a kísérleti fejlesztés, vagy a befejezett kísérleti fejlesztés révén megvalósuló tevékenységet korlátozzák vagy megszüntetik

-Üzleti/cégérték vagy az alapítás-átszervezés aktivált értékének könyv szerinti értéke tartósan és jelentősen meghaladja annak piaci értékét

De!

Csak szellemi terméket lehet selejtezni, illetve ez lehet hiány, vagy ez semmisülhet meg.

Ekkor az eszköz a mérlegben nem szerepelhet, így a mérlegértéke nulla lesz.

Milyen mértékig lehet a terven felüli értékcsökkenést elszámolni?

Olyan mértékig lehet elszámolni, hogy a mérlegkészítéskor érvényes piaci értéken szerepeljen a mérlegben.

• Elszámolása:

T 866 K 118

Amennyiben az immateriális jószág nem használható, megsemmisült vagy hiányzik, akkor az eszközt a terven felüli értékcsökkenés elszámolásával ki kell vezetni, az eszköz nettó értékével egyező összegben.

1.T 866 K 118- terven felüli értékcsökkenés elszámolása nettó érték összegében

2. terven felüli écs. kivezetése: T 118 K 11. immateriális javak

3. terv szerinti écs. kivezetése: T 119 K 11. immateriális javak

4. értékhelyesbítés kivezetése: T 117 K 11. immateriális javak

Terven felüli értékcsökkenés visszaírása:

T 118 K 966

A terven felüli értékcsökkenés visszaírása maximum a korábban elszámolt terven felüli értékcsökkenés összegében lehetséges, ekkor az immateriális jószágot a piaci értrékére írjuk vissza.

Így számoljuk ki a mérlegértéket:

bekerülési érték ami=bruttó érték
-halmozott terv szerinti értékcsökkenés
-terven felüli értékcsökkenés
+terven felüli értékcsökkenés visszaírása
=Mérlegérték ami nettó érték

Hol lehet Értékhelyesbítést elszámolni?

Ez csak vagyoni értékű jogoknál és szellemi termékeknél lehetséges.

Mikor lehet élni az értékhelyesbítéssel?

Akkor, ha a terven felüli értékcsökkenés visszaírása után a piaci érték még mindig nagyobb mint a könyv szerinti érték, ekkor lehet a pozitív különbséget értékhelyesbítésként kimutatni.

Tehát az értékhelyesbítés mérlegértéke mindig az eszköz az aktuális piaci értéke és a könyv szerinti értéke pozitív különbözetét mutatja.

Az értékhelyesbítés a könyv szerinti értéket nem módosítja, így a mérlegértéket sem befolyásolja. A mérlegben külön sorban mutatjuk ki: 117 immateriális javak értékhelyesbítése.

Azt kell még tudni, hogy az értékhelyesbítés a forrás oldalon megjelenik, mint értékelési tartalék.

• Elszámolása:

T 117 K 417 értékhelyesbítés értékelési tartaléka

• visszaírása: T 417 K 117

Letöltötted már az ajándék anyagokat?

13 leckéből álló tanfolyamon is részt vehetsz. Kérdd ITT!