Az osztalékfizetési korlát kiszámítása a számvitel vizsgán
Mit jelent az osztalékfizetési korlát?
Hogyan kell ezt a számvitel vizsgán kiszámítani?
Ma azt mutatom meg, hogy mire figyelj az osztalékfizetési korlát kiszámításakor!
Olyan példát mutatok, ahol az eredménytartalékot nem lehet felhasználni az osztalék kifizetéséhez.
- Az eredménytartalék egyenlege a főkönyvi kivonatban Tartozik tehát negatív, vagyis ez azt jelenti, hogy nem lehet felhasználni az osztalék kifizetéséhez.
- A 413 egyenlege legyen pl. T 33.204
- 412 legyen: 1104
Az osztalékfizetési korlát kiszámítása:
- 1. kiindulópont az adózott eredmény ez legyen pl.: + 52.068 E Ft
- 2. Pozitív eredménytartalék: 0 Ft, mert Tartozik az egyenlege, tehát negatív, ezért nem lehet felhasználni az osztalék kifizetéséhez
= 52.068 E Ft, megkaptuk, hogy mennyi áll rendelkezésre az osztalék kifizetéséhez
- 3. ezután kiszámítjuk a csökkentő tételeket, ezek a következőek:
- 3/1.: jegyzett de még be nem fizetett tőke , ez legyen pl.: – 12.104 E Ft
- 3/2.:negatív eredménytartalék: -33.204
Tehát a kifizethető osztalékot csökkenti: -12.104+(-)33.204= – 45.308 E Ft
- 4. Ezután követezik a maximális tőketartalék bevonása, amit a főkönyvi kivonatban a 412 egyenlegénél találsz meg!
Tehát maximális tőketartalék bevonása: + 1104, itt a 412 teljes értékét be lehet vonni!
- 5. Kiszámoljuk a kifizethető osztalékot:
52.068-45.308+1104(
- 6. Most már csak le kell könyvelni:
az osztalékot teljesen az adózott eredményből ki tudjuk fizetni,
mert az adózott eredmény: 52.068, és a kifizethető osztalék pedig: 7864
T 493 (ezt csökkented) K 476 7864
Kiszámítjuk a Mérleg szerinti eredményt:
ezt így tudod kiszámítani:
adózott eredmény
-osztalék
a példában:
52.068
-7864=
44.204
Pozitív a mérleg szerinti eredmény, ezért így kell lekönyvelni:
T 493 K 419 44.204
