SZÁMVITELSULI

Hogyan kell meghatározni, kiszámítani a bekerülési értéket a tárgyi eszközöknél? A mérlegképes könyvelő számvitel vizsgán ezt bizony tudni kell. Ennek a számviteli alapismeretnek a tudása megalapozza azt, hogy helyesen ki tudd számítani és helyesen le is tudd könyvelni a bekerülési értéket. Read the rest of this entry »

Mi a különbség a következők között? Ezt többen kérdezik e-mailben és a vizsgafelkészítő tanfolyamokon is:

“A terven felüli Écs visszaírása és az Értékhelyesbítés között mi a különbség? Mind a kettőnél az szerepel, hogy “Ha a piaci érték> jelentősen meghaladja a KSZÉ-t”. Értékhelyesbítésre akkor van szükség, ha az ÉCS visszaírása sem elegendő ahhoz, hogy a KSZÉ elérje a piaci értéket?”

Ma ezt tesszük tisztába:) Read the rest of this entry »

Kezdjük egy kis elmélettel:

– Hányadmutatókkal:

Géphányad = Gépek bruttó értéke / TE bruttó értéke

Járműhányad = Járművek bruttó értéke / TE bruttó értéke

2. Állagának, használhatóságának vizsgálata:

– Használhatósági fok = Nettó érték / Bruttó érték

– Elhasználódottsági (leírtsági) fok = 100 – használhatósági fok %-ban

3. Kapacitás-kihasználás vizsgálata:

Kapacitás = elméleti (maximális) teljesítőképesség.

– Egységnyi (Eft) TE-re jutó TÉ = TÉ (bruttó, nettó, hozzáadott érték) / TE
nettó értéke

– Rugalmassági mutatók = TE változása %-ban / TÉ változása %-ban
(reagálási fok)

– Forgási sebesség = Nettó árbevétel / TE értéke

a) TE felhasználásának vizsgálata – mutatók

( TE= tárgyi eszközök)
– Üzemképességi mutató = Üzemképes gépek (db) / Rendelkezésre álló gépek
(db)

– Működő gépek aránya = Működő gépek (db) / Üzemképes gépek (db)

– Teljes felhasználási mutató = Működő gépek (db) / Rendelkezésre álló
gépek (db) —> Üzemképességi mutató * Működő gépek aránya
b) Műszaki kapacitás-kihasználás vizsgálata

– Kapacitás-kihasználás % = Termelés / Kapacitás
Termelés = Működő gépek (db) * 1 gép által telj.óra * 1 órára jutó teljesítmény
(db/óra)

Kapacitás = Összes gép (db) * 1 gép elméleti időalapja (óra) * Kapacitásnorma
(db/óra)

Elméleti időalap = 365nap * 24óra – (javítás, karbantartás órában)

Kapacitásnorma = Munka-norma * Maximális teljesítmény %

Extenzív kihasználás (hasznos időalap kihasználása) = 1 gép által telj.óra / 1
gép elméleti időalapja

Intenzív kihasználás = 1 óra alatt gyártott mennyiség / kapacitásnorma
c) Kapacitás-kihasználás változásának hatása a termelési költségekre

Nő a teljesítmény és azzal nem arányosan nő a gépköltség (pl. écs) . Ez
relatív ktg. megtakarítást eredményez azáltal, hogy csökken a termék
egységönköltsége.
d) Gazdasági kapacitás-kihasználás vizsgálata

Azt vizsgáljuk, hogy a műszaki kapacitás kihasználása milyen hatással van a jövedelem-termelő
képességre.
Teljesítménnyel nem fedezett TE bruttó értéke = TE bruttó értéke – (TE
bruttó értéke * Műszaki kapacitás-kihasználási mutató)

Segítséget  a vizsgához itt találsz:>>>

http://szamvitelsuli.com/ajandekok-neked

Mini Kontírozó Tanfolyam-

–hogy a megszerzett tudásod ne vesszen el-

1. lecke:

Micike és József alapított egy Kft-t, el is kezdtek azonnal dolgozni, és szembesültek az első gazdasági eseménnyel, amit nem tudtak megoldani. Hogy mit csináltak? Térítés nélkül átvettek egy műszaki gépet! Most mit tegyünk? -tárta szét a kezét Micike. Én tudom, felelte József, a Számvitelsuli Mini kontírozó tanfolyama megoldást nyújt számunkra.

Olvasd csak el te is>>>

Térítés nélkül átveszünk egy műszaki gépet

Hogyan kell ezt  a gazdasági eseményt könyvelni?

1. Vedd állományba a térítés nélkül átvett pl. tárgyi eszközt piaci értéken

T 161  K 989

2. Ezzel rendkívüli bevételed keletkezett, amit el kell határolni halasztott bevételként

T 989  K 483

-Ehhez nem tartozik hozzá az áfa elszámolása?-kérdezte Micike

-De igen, felelte József, olvasd csak tovább…

2/1: amennyiben az átadó követelésként írja elő az áfát, veled, vagyis az átvevővel szemben, akkor könyveld le így:

T 466   K 479

2/2: amennyiben az átvevőnek, vagyis neked, nem kell megtérítened az áfát, akkor nem keletkezik könyvelési tétel, mert az átadó elszámolja az eredmény terhére az áfát.

-Hogyan könyveli az átadó?-kérdezte Micike?

-Olvasd csak tovább,válaszolta Józsi

Az Átadó pedig így könyveli:

a. kivezeti a műszaki berendezés bruttó értékét:  T 889  K  131

b. kivezeti a terv szerinti értékcsökkenést:  T 139   K 889

c. Ezután következik az ÁFa kiszámlázása a piaci érték után:  T 368  K 467

3. Az átvett tárgyi eszközt vedd használatba,(ezért vetted át, nem igaz?) és persze számold is el.

T 12-15  K 161

4. A tárgyi eszközödnek, amelyet már használatba is vettél, értékcsökkenése is van, számold el a tárgyévi terv szerinti értékcsökkenést

T 571 K 129-159

5. Emlékszel még a 2. pontra? Az átvett tárgyi eszközzel rendkívüli bevétel keletkezett, amit el is határoltunk, most év végén ezt az időbeli elhatárolást, fel kell oldani az elszámolt terv szerinti értékcsökkenéssel arányos összegben.

T 483  K 989

-Ezt hogyan csináljuk József?-kérdezte Micike.

Figyelj csak, így csináld, ha az elhatárolt összeged, a T 989  K 483= 150.000,

a használatba vétel :T 141  K 161 200.000,

és a tárgyévi értékcsökkenésed 20.000, T 571  K 149, akkor a halasztott passzív időbeli elhatárolást így oldd fel:

ez egy egyszerű arányosítás, 200.000/20.000=150.000/X

10=150.000/x

10 X=150.000

X=15.000

T 483  K 989   15.000

-Tehát mindig a tárgyévi értékcsökkenés elszámolásával arányosan  kell feloldani  a passzív időbeli elhatárolást,   vagyis a halasztott bevételt,-magyarázta József.

-Hol lehet ezt még alkalmazni?-kérdezte Micike

–Ugyanez a logika ajándékként átvett, hagyatékként kapott, többletként fellelt tárgyi eszköz esetén is, de nem csak itt tudod használni, hanem pl. az immateriális javak esetén is, csak a megfelelő immateriális jószág számlát kell hozzárendelni, pl. szellemi termék esetén a 114-et.

-Holnap mit csinálunk, József?

-Holnap beszerzünk egy kis alapanyagot a nyitókészletünkhöz, és el is számoljuk.

Ugye, te is jössz holnap?