Az üzleti vagy cégérték elszámolása

Az immateriális javak körében az üzleti vagy cégérték elszámolásának bemutatásával még nem foglalkoztam, ennek a bemutatása következik most.

Mi az üzleti vagy cégérték?

Üzleti vagy cégértékként kell kimutatni a jövőbeni gazdasági haszon  reményében teljesített többletkifizetés összegét. Negatív üzleti vagy cégértékként kell kimutatni a jövőben haszonként realizálódó, el nem ismert különbözet összegét.

A cégérték meghatározásakor az alap mindig a piaci érték meghatározása.


Hogyan keletkezhet cégérték?

Üzleti vagy cégérték keletkezése 3 módon történhet:

1. A vállalkozás teljesen  megvételre kerül, vagy egy jelentős részét vásárolják meg.

Ilyenkor a  megvásárolt társaság eszközeit és kötelezettségeit a vevő tételesen állományba veszi, az eszközök piaci értékét csökkentjük az átvállalt kötelezettségek értékével, akkor ez így megkapott érték és a fizetett ellen érték közötti különbözet a cégérték, ha a fizetett ellenérték a magasabb

2. A vevő a társaság részvényeit úgy szerzi meg, hogy az adott társaságban közvetlen irányítást biztosító befolyást szerez, és a társaság részvényeit tőzsdén jegyzik, illetve forgalmazzák.

A megszerzett részvényekért fizetett ellenérték lényegesen magasabb mint a megvásárolt részvények piaci értéke, a kettő pozitív különbözet a cégérték

3. Ugyan az mint a második eset, azzal a különbséggel, hogy az adott társaság részvényeit a tőzsdén nem jegyzik, illetve nem forgalmazzák, vagy üzletrész, vagyoni betét vásárlása révén lett biztosított a minősített befolyás ( 75 % feletti a részesedés vásárlás)


Piaci érték: a részesedést élvező  cég saját tőkéjének értéke alapján meghatározott  érték lesz,

vagyis a piaci értéknek  az ezen befektetésre jutó, az adott társaság eszközei és kötelezettségei számviteli törvény szerinti értékelésével meghatározott saját tőke értékét tekintjük.

A minősített befolyást biztosító részvénycsomag vásárlásával, még részletesen fogok foglalkozni!

Összefoglalva:

Amikor egy cég jelentős részét vagy egészét megvásárolja egy másik cég, akkor a

fizetett ellenértékből kivonjuk  az átvett eszközök piaci értékét csökkentve az átvállalt kötelezettségek értékével, és

  • ha a különbség nagyobb mint nulla , akkor üzleti vagy cégérték keletkezik
  • ha a különbség kisebb mint nulla akkor negatív üzleti vagy cégérték keletkezik, amit a passzív időbeli elhatárolásoknál kell kimutatni.

Tőzsdén jegyzett illetve nem jegyzett részvények, részesedések vásárlása minősített többséget biztosító befolyás

szerzésével

  • ha a fizetett ellenérték lényegesen több, ( ilyenkor a feladatokban szerepel a lényegességi határ!) mint a részvények piaci értéke, üzleti vagy cégérték keletkezik
  • ha a fizetett ellenérték lényegesen kevesebb, mint a részvények piaci értéke, akkor negatív üzleti vagy cégérték keletkezik

Nézzük az üzleti vagy cégérték könyvelését!

1. Cégvásárlás esetén

  • Eszközök állományba vétele:

T 1-3. eszközök    K 454

  • Kötelezettségek állományba vétele

T 454          K 43-47 kötelezettségek

  • Üzleti vagy cégérték állományba vétele

T 115 üzleti vagy cégérték   K 454

Negatív üzleti vagy cégérték elszámolása

T 454  K 969 ( egyéb bevétel), ezt rögtön elhatároljuk halasztott bevételként

T 969 K 483 halasztott bevétel

  • a negatív üzleti vagy cégérték arányos részének feloldása

T 483 K 969

2. Tőzsdén jegyzett, illetve nem jegyzett részvények, részesedések vásárlása esetén

  • amennyiben a fizetett ellenérték lényegesen több, mint a részvények piaci értéke

1. Vásárolt részesedés bekerülési értéke:

T 17 Tartós részesedés  K 384 elszámolási betétszámla

2. üzleti vagy cégérték elszámolása :

T 115 K  384

  • amennyiben a fizetett ellenérték lényegesen kevesebb, mint a részvények piaci értéke
  1. Részesedésért fizetett ellenérték    T 17  K  384
  2. Negatív üzleti vagy cégérték elszámolása   T 17   K 969
  3. Negatív cégérték elhatárolása halasztott bevételként  T 969 K 483
  4. Halasztott  bevétel feloldása           T 483 K 969

A következő alkalommal részletesen bemutatom az üzleti vagy cégérték elszámolását mintapéldán keresztül.

Köszönöm, hogy olvasod a blogomat!

Kellemes időtöltést, szép nyarat kívánok!

7 Comments to “Az üzleti vagy cégérték elszámolása”

  1. Henrick szerint:

    Kedves Elvira!

    Azt szeretném kérdezni, hogy üzleti vagy cégérték esetén kell-e áfát elszámolni az eszközök után?
    Volt olyan feladat, ahol az áfa értékét így számolták ki:
    (befektetett eszközök+forgóeszközök-követelések)x áfa %, s volt ahol pedig a fizetett ellenérték után, s volt, ahol sehogy.
    Melyik a helyes megoldás?

    Köszi

    Henrick

  2. Laki Elvira szerint:

    Kedves Henrik!

    Igen,a kapcsolódó áfá-t az ÁFA köteles eszközérték után kell elszámolni: T 466 K 454

    A vevő a megvásárolt társaság eszközeit,és kötelezettségeit tételesen állományba veszi a cégvásárlás során:
    -az átvett eszközök állományba vétele: T 1-3 K 368

    -a kapcsolódó áfá-t az ÁFA köteles eszközérték után kell elszámolni: T 466 K 454

    Azt, hogy kapcsolódik-e a cégvásárláshoz áfa, általában a feladat megadja, ebben az esetben el kell számolni.

    Például a feladat megadja, hogy az “A” cég felvásárolja “B” céget, és a kialkudott vételár pl.: 240 M Ft, az áfa: 65 M Ft, akkor az áfát le kell könyvelni: T 466 K 454 65

    Ha pl. a feladat felsorolja a megvásárolt társaság tárgyi eszközeit, készleteit, követeléseit, hosszú és rövid lejáratú kötelezettségeit, valamint megadja, hogy az áfa mindenhol 27%, akkor ezeket állományba veszed, és az áfát csak a tárgyi eszközök és a készletek után számolod el.

    üdv:
    Elvira

  3. Henrick szerint:

    Köszönöm szépen

  4. Saci szerint:

    Kedves Elvira!
    Az lenne a kérdésem, hogy ha az eladó egy gyáregységet ad el kompletten a hozzá kapcsolódó minden eszközzel (befektetett eszköz, készlet, követelés, pénzeszköz) és kötelezettséggel együtt, akkor az eladónál hogyan kell könyvelni az eladást? Minden tételt a neki megfelelő szabályok szerint kell kivezetni (egyéb ráfordítás, elábé stb.) vagy együtt az egész egyéb ráfordítás? A bevétel egyéb bevétel?
    Köszi,
    Saci

  5. Laki Elvira szerint:

    Kedves Saci!

    Elnézést kérek, hogy csak most válaszolok.

    Azt kellene tudni, hogy a kérdésedben, egy üzletrész eladásról van-e szó, vagy a cég eszközeinek és a hozzá tartozó kötelezettségeinek az együtt történő értékesítéséről.
    Ha a kérdésed az eszközök és a kötelezettségek átadására vonatkozik, akkor az eladó cégnél könyv szerinti értéken kell kivezetni a tételeket.

    üdv:
    Elvira

  6. Leopold Andras szerint:

    Szia Elvira
    Az lenne a kerdesem hogy mikor kell a halasztott bevetelnel a feloldast megcsinalni?

  7. Laki Elvira szerint:

    Kedves András!

    A negatív üzleti/cégértékként kimutatott halasztott bevételt a cégvásárlást követő 5 év vagy ennél hosszabb idő alatt lehet az egyéb bevételekkel szemben megszüntetni. Az 5 évnél hosszabb leírást a kiegészítő mellékletben indokolni kell.

    A negatív üzleti/cégértékként kimutatott halasztott bevételt az egyéb bevételekkel szemben meg kell szüntetni, az alapjául szolgáló részesedés bármilyen jogcímen történő könyvekből való kivezetése esetén.

    Pl.:ha a teljes részvénycsomag értékesítésre kerül, és ha hozzá negatív üzleti/cégérték kapcsolódik, akkor ki kell a könyvből vezetni és az elhatárolást is fel kell oldani.

    üdv:

    Laki Elvira

Leave a Reply

(kötelező)

(kötelező)