Az immateriális javak értékhelyesbítése

Ma egy rövidebb lélegzetű bejegyzéssel folytatom, azzal, hogy milyen esetben lehet értékhelyesbítést elszámolni az immateriális javaknál.  Az értékhelyesbítés kiszámításához a könyv szerinti érték meghatározása szolgál alapul .Amennyiben az immateriális jószág piaci értéke jelentősen meghaladja a visszaírás utáni könyv szerinti értéket, az eszköz piaci értéken is felvehető. ( Sztv. 57. § (3) )

Felvehetőség feltétele:

+ Mérlegfordulónapon ismert piaci érték

-Értékhelyesbítés számításához alapul szolgáló könyv szerinti érték

Ezek különbözete az eltérés, amennyiben az eltérés pozitív = felvehető az értékhelyesbítés összege

Amennyiben az eltérés negatív= Terven felüli értékcsökkenés összegével

Piaci értéken történő felvétel esetén: a bekerülési érték, illetve a terv szerinti értékcsökkenés figyelembevételével meghatározott nettó érték és a piaci érték különbözetét az

  • eszközök között értékhelyesbítésként
  • a források között értékelési tartalékként( az értékhelyesbítés összegével azonos összegben)kell kimutatni!

A könyvekben az értékhelyesbítés összegét és annak változásait egyedi eszközönként elkülönítetten kell kimutatni!

Az eszközök könyv szerinti értéke:

  • A terv szerinti értékcsökkenés figyelembe vételével meghatározott nettó érték
  • a terven felüli értékcsökkenés visszaírása utáni nettó érték

Ha a piaci érték magasabb, mint a könyv szerinti érték, és az eszközhöz terven felüli értékcsökkenés kapcsolódik,akkor  először, a terven felüli értékcsökkenést kell csökkenteni vagy teljes egészében visszaírni. Ha a visszaírás után, a piaci érték még mindig nagyobb mint a könyv szerinti nettó érték, úgy ÉRTÉKHELYESBÍTÉS elszámolására kerülhet sor.

FONTOS SZABÁLY: Az értékhelyesbítéssel azonos összegben értékelési tartalék kerül kimutatásra!

Könyvelése:

T 117. ( Immateriális javak értékhelyesbítése)

K 4171. ( Értékhelyesbítés értékelési tartaléka)

Immateriális javak értékhelyesbítése:

  • vagyoni értékű jogok
  • szellemi termékek

esetén értelmezhető pozitív különbözet esetén.

 

3 hozzászólás to “Az immateriális javak értékhelyesbítése”

  1. Karácsony Ildikó szerint:

    Az immateriális javak értékhelyesbítésének vezetése az analítikában hogyan történik pozitív különbözet esetén? Hogyan kell az adott eszköz kartonján kimutatni a változást ( rruttó, nettó, écs)?
    köszönöm.

  2. Laki Elvira szerint:

    Kedves Ildikó!

    Az analitikus nyilvántartások mindig egy-egy főkönyvi számlához kapcsolódnak.
    A Szt.i törvény az analitikus nyilvántartás formáját nem írja elő kötelezően, de úgy kell az analitikus nyilvántartás tartalmát kialakítani, hogy segítséget adjon a vagyon megállapításához, az ellenőrzéshez, a kiegészítő melléklet információs igényeihez, kapcsolatba kell lennie a főkönyvi könyveléssel, és a kettő között az értékadatok számszerű egyeztetésének lehetőségét biztosítania kell.

    1. nyilván kell tartani az azonosításhoz szükséges adatokat, pl. kapcsolódó főkönyvi számla száma és megnevezése,beszerzés időpontja,eladó megnevezése

    2. A nyilvántartási adatokat és a változásait kell nyilvántartani, pl. terv szerinti écs. elszámolásának módja, és ennek változása, a hasznos időtartam, a teljes leírás időpontja, a terven felüli értékcsökkenés jogcíme, visszaírásának a jogcíme, változások időpontja.

    3. Ugyanakkor az állomány és az értékadatokat, és ezek változásait is nyilván kell tartani, pl:
    bruttó érték és ennek változásai,terv szerinti écs. leírás és ennek változásai, terven felüli écs és ennek változásai, terven felüli écs visszaírása és ennek változásai, piaci érték minden elszámolási időszakban, valamint nyilván kell tartani az értékhelyesbítés összegét, és ennek változásait.

    4. Leltározással kapcsolatos adatok:
    költséghely megnevezése, változás időpontja

    5. Minden olyan információ, amit a vállalkozás fontosnak tart.

    A kiegészítő mellékletben be kell mutatni az értékhelyesbítések nyitó értékét, növekedését, csökkenését, záró értékét.Ismertetni kell a piaci értéken történő értékelés elveit és módszereit! Immat. javaknál, ez csak vagyoni értékű jogoknál, és a szellemi termékeknél lehetséges.

    üdv:
    Elvira

  3. Simonné Zsuzsa szerint:

    Kedves Ildikó köszönöm a példát, hogyan változik meg a könyvelés, ha a terven felüli értékcsökkenés okai megszűnnek?Köszönöm válaszát: Zsuzsa

Leave a Reply

(required)

(required)