A számviteli törvény változásai 2011 -2.rész
Az előző részben már elkezdtem,most folytatom a számviteli törvény változásainak a bemutatását. Mind az előzőek, mind ezek az információk jól jönnek majd a szóbeli vizsgán is.
4. A külföldi pénzértékre szóló eszközök, kötelezettségek
- A törvény módosítás új előírása szerint a külföldi pénzértékre szóló eszközöket és kötelezettségeket minden fordulónapon át kell majd értékelni, függetlenül attól, hogy hogy az átértékelés hatása egyenlegében árfolyamnyereség vagy árfolyamveszteség. Az év végi átértékelés eredménye a tárgyidőszak eredményében szerepel, annak időbeli elhatárolása nem lehetséges.
- Ha a vállalkozás választott hitelintézete egy napon belül többször is jegyez árfolyamot,akkor az adott napi jegyzett árfolyamok közül a számviteli politikában meghatározott árfolyamot kell figyelembe venni.
- A külföldi pénzértékre szóló szóló részesedésnél, hitelviszonyt megtestesítő értékpapíroknál az értékesítés árfolyamnyereségét, árfolyamveszteségét, a deviza árfolyam-változás hatásának kiszűrésével kell megállapítani, a törvény módosítás ezt az előírást hatályon kívül helyezte,így egyszerűbb az elszámolás.
Tehát ez azt jelenti, hogy értékesítéskor nem kell kimutatni az árfolyam változás hatását, csak a realizált eredményt.
5. Átalakulással létrejövő gazdasági társaság
A törvénymódosítás lehetővé teszi, hogy az átalakulással létrejövő gazdasági társaság végleges vagyonmérlegében kimutatott saját tőke és a vagyonmérleg- tervezetben kimutatott saját tőke különbözetének összegével a tőketartalékot, az eredménytartalékot, és a lekötött tartalékot kell módosítani a végleges vagyonmérlegben. Ha a módosítás miatt a tőketartalék negatívvá válna, a tőketartalék pozitív összegéig a tőketartalékot, azt meghaladóan pedig az eredménytartalékot kell csökkenteni.
6. Külföldi( fölérendelt) anyavállalat összevont ( konszolidált) éves beszámolójának közzététele
A mentesített magyar anyavállalatnak, hiteles fordításban, magyar nyelven kell a fölérendelt külföldi anyavállalat összevont( konszolidált) éves beszámolóját és összevont ( konszolidált) üzleti jelentését, és az ezekről készült könyvvizsgálói jelentést közzétennie.
A törvénymódosítás szerint változatlanul magyar nyelven kell a beszámolót közzétenni, annak hiteles fordítását azonban nem követeli meg, így a vállalkozásokra bízza, hogy a fölérendelt külföldi anyavállalat összevont( konszolidált) éves beszámolóját milyen módszerrel fordítják le.
A közzététel időpontja: az elfogadást követő 60 napon belül.
7. Külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepei
A törvény módosítás rögzíti,hogy a külföldi vállalkozás számviteli beszámolójának egy eredeti vagy hiteles másolati példányát a magyar fióktelepnek a beszámoló elfogadásától számított 60 napon belül letétbe kell helyeznie a Cégbíróságnál, s ezzel egyidejűleg közzé kell tennie. ( eddig a beszámoló mérlegfordulónapjától függetlenül szeptember 30-ig kellett közzétenni.
1. 1 hónapos e-mail tanfolyam
2. Immateriális javak kontírozása e-book
3. Tanulmány, az osztalékfizetési korlátról
Kedves Elvira!
Ez mit jelent a gyakorlatban, feladatban?
“A külföldi pénzértékre szóló szóló részesedésnél, hitelviszonyt megtestesítő értékpapíroknál az értékesítés árfolyamnyereségét, árfolyamveszteségét, a deviza árfolyam-változás hatásának kiszűrésével kell megállapítani, a törvény módosítás ezt az előírást hatályon kívül helyezte,így egyszerűbb az elszámolás.”
Köszönöm
Henrik
Kedves Henrik!
Ez azt jelenti, hogy a SZt. trv 2010-től előírta, hogyha egy napon belül többször is jegyeznek a hitelintézetek árfolyamot, akkor a napi utolsó jegyzett árfolyam alapján kell a devizás ügyleteket forintosítani, illetve ez az év végi értékelés alapja. Ezt azonban sok könyvelő program nem tudta alkalmazni. Ezért a törvény módosítás lehetővé teszi, hogy a vállalkozás a saját adottságaihoz legjobban igazodó módszert válassza, tehát ha a választott hitelintézet egy nap többször jegyez árfolyamot, akkor az adott napi jegyzett árfolyamok árfolyamok közül a számviteli politikában meghatározott árfolyamot kell figyelembe venni. A szt. törvény jelenleg hatályos előírása szerint a külföldi pénzértékre szóló szóló részesedésnél, hitelviszonyt megtestesítő értékpapíroknál az értékesítés árfolyamnyereségét, árfolyamveszteségét, a deviza árfolyam-változás hatásának kiszűrésével kell megállapítani,(magyarul az értékesítés eredményéből kell a devizaárfolyam-változást kiszűrni, ez egy információ többlet az eredmény kimutatásban) ezt alkalmazni kell a befektetett és a forgóeszközökre egyaránt.
Tehát, az, hogy az értékesítés eredményéből a deviza árfolyam változás hatását kiszűrjük, hatalmas munkát jelent a vállalkozásoknak. Ezért ezt a törvény módosítás hatályon kívül helyezte, hogy leegyszerűsödjön az elszámolás.
Arra kell figyelni a feladatoknál:
A törvény módosítás új előírása szerint a külföldi pénzértékre szóló eszközöket és kötelezettségeket minden mérleg fordulónapon át kell majd értékelni, függetlenül attól, hogy hogy az átértékelés hatása egyenlegében árfolyamnyereség vagy árfolyamveszteség.( Tehát akkor is, ha nem jelentős az eredményre a hatása.)
Köszönöm a részletes választ, de valamit még mindig nem értek.
“Tehát, az, hogy az értékesítés eredményéből a deviza árfolyam változás hatását kiszűrjük, hatalmas munkát jelent a vállalkozásoknak. Ezért ezt a törvény módosítás hatályon kívül helyezte, hogy leegyszerűsödjön az elszámolás.”
Most akkor év közben nem kell elszámolni az árfolyam-nyereséget és veszteséget, amikor fizet a vevőnek vagy nekünk fizet a vevő?
Bocsi, de nálunk a tv. változás még nem volt téma az órán.
Köszönöm
Kedves Henrik!
Ez a következőt jelenti ( most kérdeztem utána, én is ):
Értékesítéskor nem kell kimutatni az árfolyam változás hatását, csak a realizált eredményt.
üdv:
Elvira
Tehát pl csak annyit könyvelek, hogy:
T: 386 K: 4542 X Ft
és nincs se 97, se 87?
Akkor mikor számolja el?
Húú, most nagy a káosz…
Tudsz erre egy példát felrakni?
Köszönöm a segítőkészségedet.
Henrik
Szia Henrik!
Amint találok ilyen feladatot felteszem!
Én úgy értelmeztem a törvény változást, hogy forduló napon kell kimutatni az árfolyam változás hatását, és akkor is ha az átértékelés hatása nem jelentős.
Köszi, várom.
De nekem olyan furcsa lenne, ha év közben, mikor kiegyenlítek pl. egy vevőt, akkor nem kellene az árfolyamváltozást elszámolni. (ráadásul az még a számlán is látszik….)